Látnivalók Korfu szigetén

Olvasva: 2913 alkalommal

Bizánci Múzeum
Az Arseniou Streetről (Murayio) A múzeumnak a Panagia Antivouniotissa-templom ad otthont az Arseniou sétálóutca végénél, a várostól északra. Az Antranik étteremtől lépcsőn is megközelíthetjük az épületet. A múzeum gyűjteményében a XIII-XVII. Század közötti időszakból származó velencei és bizánci ikonokat csodálhatunk meg.

Az egyik legszebb darab ezek közül a XVII. Századi festő, Emanuel Tzanes munkája. Ő volt az a művész, aki Korfun először alkalmazta a templomi festészetben a különleges krétai stílust. 1979-ben fedezték fel az elhagyatott Szent György-templomot a Régi Erőd alatt. Mára az épületet restaurálták, és régi pompájában tekinthető meg.

 Achilleon

 A Korfu-Benítsai úton, Korfutól 7 km-re az Akhillíon ? mely a magyar látogatók körében inkább csak Sziszi-palota néven ismert - Korfu egyik legbizarrabb, de ugyanakkor a legnépszerűbb turistalátványossága is. 1890-ben Erzsébet osztrák-magyar császárné és királyné megvásárolta ezt a birtokot, mely 150 m-rel van a tengerszint felett, és a nagy olasz építész, Carito neoklasszicista csodát tervezett ide, melynek stílusa sokak szerint a jó ízlés határait súrolja. II. Vilmos császár 1907-ben, kilenc évvel az Erzsébet elleni anarchista merénylet után vette meg a palotát, és itt töltötte nyári szabadságát az I. világháború kitöréséig.

Erzsébet az épületet legkedvesebb mitológiai hőséről, Akhilleuszról nevezte el. Itt áll még egy szerényebb múzeum is a hozzá tartozó bizánci stílusú kápolnával, monumentális freskóval, reneszánsz stílusú ebédlő- és a főbejárat előtti festett oszlopokkal. A múzeumban Vilmos császárnak külön emlékszobája van, ahol látható az a nyereg, melyen előszeretettel ült a császár munka közben. Az épületet körülvevő parkban antik szobrok másolatait láthatjuk, ilyen például a Haldokló Akhilleusz, mely a berlini szobrász, Herter alkotása, vagy Goetz Akhilleusz győzelme című bronzszobra. Megtekinthetjük még a múzsák szobrait és több híres görög költő mellszobrát is.

Félúton lefelé a kertben egy nyitott pavilonban látható Erzsébet császárné szobra, melynek szépsége csak azért nem tökéletes, mert márványból nagyon nehézkesen tudták megformálni a századforduló divatját követő különleges ruháját. Furának tűnik, hogy a kifinomult ízlésű császárné hogyan tudta elfogadni vagy inkább elszenvedni korának nyers, vulgáris ízlésvilágát A kert feltétlenül megér egy látogatást. A palotát 1962-ben teljesen felújították, de az épület jellegzetes vonásait gondos odafigyeléssel sikerült megőrizni.

A Katedrális

A Platia Konstantinou tetején. A Barlangi Madonna (Panaghia Spiliotissa) temploma, a Mitrópoli tiszteletet parancsoló háromajtós ortodox katedrális. A templomot 1577-ben építették. Egy lépcsősor tetején áll, főhomlokzata a kikötőre és az Új Erőd felé néz. A katedrálisban őrzik Szent Theodora fej nélküli testi maradványait egy ezüsturnában (Szent Szpiridon mellett ő a sziget másik védőszentje). Holttestét Konstantinápolyból lopták át Korfu városába. Az ereklyetartót évente csak egyszer nyitják fel. A templom másik érdekessége Bonatzic Tzanis tíz képből álló ikonosztáza, mely Szent György és a sárkány küzdelmét ábrázolja.

Áyios Spyrídon-Templom

Odhos Vouthrotou A sziget leghíresebb temploma, mely két házzal a Liston mögött, egy kis téren áll. 1589-ben építették egy korábbi, Szent Szpirídon tiszteletére emelt templom helyett, mivel azt a városfal építésekor lerombolták. Hozzáértők szerint harangtornya (mely a legmagasabb a szigeten) nagyon hasonlít a velencei ortodox görög Szent György-temploméhoz, azonban a turisták számára az igazi érdekességek a templomon belül láthatók.

Amellett, hogy Tínosz szigetén kívül ebben a templomban található a görög egyház legnagyobb ezüst kegytárgygyűjteménye (kandeláberek, fogadalmi ajándékok), itt láthatók a sziget védőszentjének, Szent Szpirídonnak relikviái is. A mumifikált testet egy kápolnában, művészien kidolgozott ezüstszarkofágban őrzik, a szentélytől jobbra. Az ereklyetartót külön erre a célra készítették Bécsben. A szarkofág üvegbetétjén keresztül vethetünk egy pillantást a szent ráncos arcára és kezére. Papucsba bújtatott lábát nagy tisztelet övezi. A szegény ciprusi pásztorból, Szpirídonból szerzetes lett, majd később püspök, mely megtiszteltetést jámborságának és csodatételeinek köszönhette. Kr. u. 350-ben halt meg. A legenda szerint koporsójából kellemes illat szállt fel, és az exhumálás után teste épen került elő a koporsóból. Ezek után helyezték ezüstszarkofágba. A XV. században, megmentendő szent ereklyét attól hogy a törökök meggyalázzák, Konstantinápolyba menekítették. 1460-ban, alig valamivel azelőtt, hogy a törökök elfoglalták a várost, egy öszvérhez szíjazott szalmabálában visszacsempészték Szpirídon földi maradványai Korfu szigetére.

Évente négyszer ? virágvasárnapon, az azt követő első szombaton, augusztus 11-én és november első vasárnapján ? körmenetben hordozzák végig az ereklyét a városon, hogy megemlékezzenek a szentnek tulajdonított csodálatos megmenekülésekről: a XVII. Század két pestisjárványától, a XVI. századi éhínségtől és a XVIII. században a törököktől. Ezen kívül a templom még itáliai falfestményekkel is dicsekedhet, melyeket 1830 körül állítottak helyre. A mennyezet Damaskinos művei, a szentkép csodája és a négy evangelistának a képe díszíti. A Szent Szpirídon-templom délkeleti sarkánál egy hangulatos kis teret találunk, ahol a Miasszonyunk (Panayiaton Xehon) ? templom áll.