Görögország földrajzi fekvése, határai

Olvasva: 2914 alkalommal

Északról Bulgária, Macedónia és Albánia határolja, keletről Törökország és az Égei-tenger, nyugatról és délről pedig a Jón-tenger és a Földközi-tenger. Legnyugatibb pontja: Korfu, legdélebbi Kréta, legkeletibb Kasztelórizo szigete. Erősen tagolt partvonal jellemzi, partvidéke 15.000 km hosszú. Dél felé a part egyre inkább csipkéződik, a szárazföld parthossza 4 000 km. Csak 107 000 km2 az összefüggő szárazföld, 25 000 km2 sziget.

Domborzat

• Szárazföldi részei: a Balkán-félsziget és a Peloponnészoszi-félsziget. Peloponésszoszt 6 km széles és 79 m magas földszoros választja el a szárazföldtől. A Korinthoszi-csatorna tette önálló szigetté.
• Szigetvilága: 1300 szigete van, ebből 170 lakott.

Tengerei

• Jón-tenger: a Földközi-tenger legmélyebb medencéje. Szigetei a Dinári-hegység külső övezetének tengerbe süllyedt hegyláncai, a
  • Jón szigetek: Korfu, Lefkasz, Kefalónia, Zakinthosz.
• Égei-tenger: a Földközi-tenger sekély beltengere, medencéje a jégkorszakban süllyedt le, csak dél felé nyitott. Sótartalma max. 39?. Nagyrészt itt csoportosulnak a szigetek:
  • Szporádok: Alonniszosz, Szkiathosz, Szkopalesz, Szkírosz
  • Északkelet-égei szigetek (part menti szigetek): Évia, Szalamisz, Thasszosz, Szamothraki, Limnosz, Leszbosz, Kiosz, Szamosz
  • Szaróni szigetek: Ejina, Idra, Pórosz, Szpetszész
  • Kükládok: Mikonosz, Délosz, Párosz, Thira (=Szantorini)
  • Dodekanéz szigetek: Ródosz, Kosz, Patmosz, Asztipalea, Kalimnosz, Karpathosz, Kaszosz, Lerosz, Niszirosz, Szimi, Tilosz, Kastelorizo
  • Kréta

Hegyláncai

kb. 2/3 részt hegyek borítják Görögországot, 1500?2000 m magas, kopár, karsztos. Négy alapvetően más felépítésű láncból áll:

• Pindosz: a Balkán közepén, a legnagyobb tömegű görög hegység, a Dinári-hegységhez csatlakozik, leggyakoribb kövezete a krétakori mészkő,
• Makedón Masszívum ? a keleti oldalon fekszik, legmagasabb pontja az Olümposz (Olympos) 2917 m. Hozzá tartozik a Attika félszigete. 2.000 m ? nél magasabb hegyei: a Pindosz, a Parnasszosz, a Peloponnészosz és a Taigethosz.

Medencéi

Feltöltődéssel keletkezett termékeny síkságok a hegyek között. Legnagyobbak a Thrákiai - medence, a Thesszáliai-medence, az Epiruszi-medence és a Szaloniki-medence. Görögországban sok a földrengés: Thira (Santorini) szigete vulkánosság nyomán alakult ki. Másutt jellegzetesek az ásványvízfeltörések, gőz- és gázszivárgások. Az ország területén a mészkőhegyek miatt sok a barlang, számuk kb. 7500-ra tehető.

Vízrajz

Folyói: Az országnak nincsenek nagy folyói, a legtöbb már rövid szakasz után mély szakadékokon át a tengerbe torkollik. Nyáron sok folyómeder kiszárad, nem hajózhatók. Fő folyója a Piniosz, nagyobbak még az Évrosz, a Sztrimonasz, az Axiosz és az Aliakmon.
Tavai: Legnagyobbak a Prespa-tó, a Trihonis-tó, a Volvi-tó, a Vegoritida-tó és a Korónia-tó.